Nagyobb figyelmet kapott a szőlész-borász ágazat

Nyitrai Zsolt felidézte, a társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatóság szeptemberben jött létre a Fideszen belül, amelynek egyik fő célja, hogy egyfajta koordinációt lássanak el a különböző társadalmi csoportok, a civil szervezetek, a különböző szakmák, illetve a Fidesz és a kormányzat között.

A fideszes képviselő ismertette: Magyarországon több mint 6000 borászat van, a hegyközségi tagok száma több mint 70 ezer. Tiszteljük a szőlészeket és a borászokat. Azt gondolom, kimondhatjuk, hogy az elmúlt három és fél évben nagyobb figyelmet kapott az Országgyűlésben és a kormányzatban a szőlész-borász ágazat – fogalmazott Nyitrai Zsolt, hozzáfűzve, „hatékonyabban képviselték a magyar érdekeket az Európai Unióban ezen a területen is”, ami fontos eredmény.

Nyitrai Zsolt
A kormánypárti politikus kiemelte a szőlővel kapcsolatos újratelepítési jogok, illetve az uniós támogatások területén történt változásokat, amelyek – szavai szerint – azt bizonyítják, hogy jóval hatékonyabb volt az érdekképviselet, mint korábban.

Az új hegyközségi törvény létrejötte egyértelmű példázata annak, hogy van értelme az olyan típusú találkozóknak, amikor a szakma képviselői és a parlament döntéshozói találkoznak egymással, párbeszédet folytatva – mondta Nyitrai Zsolt. Aláhúzta, a jogszabály kidolgozásához nélkülözhetetlen segítséget nyújtottak a borszakma szereplői, alakítva a döntéshozatalt.

Az elmúlt időszakban több döntés született ezen a területen, amely hozzájárult ahhoz, hogy az adminisztrációt csökkenteni lehessen. Az eredetvédelem területén szintén fontos lépéseket tettünk, megkezdődött a szőlészeti-borászati kutatás megújítása, és a parlamentben létrejött a szőlészeti és borászati albizottság – sorolta az eredményeket a Fidesz társadalmi kapcsolatért felelős igazgatója. Hangsúlyozta, mindez azt bizonyítja, hogy „a szőlészetnek és a borászatnak igenis helye van a parlamentben, és nagyon fontos napirendként szerepelnek a döntéshozók asztalán”.

Nyitrai Zsolt bemutatta a Vidékfejlesztési Minisztérium „Borkiválóságok Könyve” című kiadványát, aminek első kötete – amelyet két további követ majd – a hazai régiók fehérborait ismerteti.

Megújulás és szemléletváltás

Kiss Eliza, a hegyközségek megújításáért és a szőlő-bor ágazat fejlesztéséért felelős miniszteri biztos felidézte, januárban lépett hatályba a hegyközségi törvény, amit az elmúlt nyolc hónapban működés közben kellett átstrukturálni.

A szakember elmondása szerint ez a folyamat egyrészt megújítás, másrészt szemléletváltás volt, ami azzal is járt, hogy az egyes borvidékeken a személyi viszonyok is megváltoztak, fiatalokkal töltődött fel az ágazat.

Kiss Eliza
Kiss Eliza kiemelte, az átalakítások révén elvált egymástól a közigazgatás és az érdekvédelem. Kitért rá, a borvidékek képviselőinek részéről számos konkrét igény fogalmazódott meg, amelyeket „életszerűen, a gyakorlathoz kell igazítani.”

A szakember az érdekvédelem szempontjából fontos eredménynek nevezte, hogy megalakult a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöksége, amely a remények szerint „egy valóban reprezentatív szervezet lesz a jövőben”. Kiss Eliza beszélt arról is, hogy különösen fontosnak tartják az adminisztrációs terhek csökkentését, amit a jövőben is folytatnak majd.

Eredményes kommunikáció

Tiffán Zsolt, az Országgyűlés szőlészeti és borászati albizottságának elnöke szerint „egyértelmű, hogy 2010 óta az Orbán-kormány kiemelt figyelmet fordít a borászatra”. A fideszes honatya felidézte, Orbán Viktor miniszterelnök a választásokat megelőzően Siklóson megbeszélést folytatott a magyar borágazat képviselőivel, és összeállítottak egy fontos szakmai anyagot, amely a „Borászok 12 pontja” elnevezést kapta.

A kormánypárti képviselő elmondta, a szőlészeti és borászati albizottság az elmúlt időszakban feltárta az ágazattal kapcsolatos legfontosabb problémákat és segítséget nyújtott azok megoldásában a kormányzatnak és az Országgyűlésnek. Azóta is megvoltak azok a találkozók, amelyek bizonyítják, hogy van egy létező és eredményes kommunikáció a magyar kormány és az ágazat szereplői között - hangsúlyozta Tiffán Zsolt.

Az eredményekről szólva a képviselő a legfontosabbnak nevezte, hogy a kormányzat kiemelten foglalkozik a szőlészeti-borászati ágazattal, és miniszteri biztos segítségével hatékonyan zajlott le a hegyközségek megújítása.

A fideszes politikus kitért rá, az albizottság olyan fontos kérdésekkel is foglalkozik, mint a borbehozatal, az ezzel kapcsolatos problémákat feltárja, és „megpróbálja csökkenteni azt a mérhetetlen mennyiségű adminisztratív terhet, ami a borászatot sújtja”.


« Vissza az előző oldalra
 
Várjuk ötleteiket az alábbi email címre:
tiffan.zsolt@fidesz.hu