Program az Ormánság felemelésére (Magyar Hírlap)


A fenntartható vidékfejlesztés első hazai komplex mintaprogramja lenne a már kidolgozott Ős-Dráva program, amely az egyik leghátrányosabb helyzetben levő kistérség, az Ormánság gazdasági fejlődését eredményezhetné. A program a vízgazdálkodási rendszer átalakítására épül, ebből adódóan fejlődne a helyi termékek előállításán és értékesítésén alapuló mezőgazdaság, illetve a turizmus abban a régióban, ahol híres borvidék és gyógyvíz is található. A térségben óriási probléma a nagyarányú munkanélküliség.

Az ország délnyugati részében található kistérségben a minőségi termékek előállítása kitörési pont lehet

Hazánk egyik legszebb és leginkább érintetlen természeti értékekkel rendelkező kistérsége az ország délnyugati szegletében elhelyezkedő Ormánság. A természeti érintetlenség ellenére több évtizede – és jelenleg is – az Ormánságot kilátástalan helyzetű, alacsony népsűrűségű kistelepülések jellemzik, gyenge infrastrukturális ellátottsággal. A térségben alacsony a képzettségi színvonal, nagyarányú a munkanélküliség, az alacsony életszínvonalból adódóan jelentős az elvándorlás. Ez nem volt mindig így, hiszen az ártéri gazdálkodás révén virágzott a mezőgazdaság, ebből adódóan a kisparaszti gazdaságok, ám az 1800-as évek derekán végrehajtott folyamszabályozás elvágta a tájat az egyik legfontosabb erőforrásától, a Drávától, az itt élőket pedig a szokásostól idegen gazdálkodási módra kényszerítette. A második világháború utáni kolhozosítás következtében a természeti változások ellenére az addig jólétben élő parasztság birtokai veszélybe kerültek, Jugoszláviával megromlottak a kapcsolatok, amelynek következtében a terület nemzetközi kereskedelme nem fejlődött és a térség perifériára került.

Az Ormánság megmentésére mindig készültek javaslatok, de komplex megoldási modell, amely magában foglalja a térség gazdasági, turisztikai, infrastrukturális fejlesztését, még nem valósult meg. A helyzetet jól jellemzi az is, hogy az Összefogással az Ormánság fellendítéséért című minapi területfejlesztési konferenciára egy harkányi szállodában került sor, hiszen ahogy a helyiek mondják, a kistérségben végig lehet autózni anélkül, hogy egy magas színvonalú vendéglátó-ipari létesítményt találna az utazó. A gondok komplex megoldásának fontosságát először az Aquaprofit Zrt. ismertette és vállalta fel. Az Ős-Dráva program – amely egyben a fenntartható vidékfejlesztés első hazai mintaprogramja – előkészítésének és tervezésének befejeztével jövőre elindulhat kormányzati támogatással a megvalósítás. Mint azt Udud Péter, az Aquaprofit Zrt. vezérigazgatója elmondta, a program alappillére a térség vízellátó rendszerének újbóli létrehozatala, az optimális és állandó vízellátás biztosítása. A Dráva jelenleg hasznosítatlanul folyik át a térségen, miközben ezen alapult korábban a térségi gazdálkodás. Udud Péter lapunkkal közölte: hajdanán a Drávának nyolc méter volt évente a vízszintingadozása, ami biztosította a terület, illetve a holtágak vízellátását. Jelenleg a horvátországi vízi erőmű miatt két méter, ami akár napi szinten is megeshet, viszont ehhez a természet nem tud alkalmazkodni. Mindez azt eredményezi, hogy rendkívül alacsony a talajvízszint, száraz időben aszály sújtja a térséget, csapadék esetén viszont gondot okoz a belvíz. Az új rendszer a drávai vízkivéttel biztosított vízpótlásra, illetve visszaduzzasztásra épül, így a szükséges vízmennyiségek szabályozottan, vízpótló árokhálózaton jutnának el a tervezett felhasználókhoz.

Tiffán Zsolt, a térség országgyűlési képviselője szerint az újbóli vízbőség lenne az alapja a mezőgazdaság fellendítésének, a jó minőségű helyi termékek előállításának, illetve a turizmus fejlesztésének. Az Ős-Dráva program szerint a térségben hétszáz hektár új tavat, szántókat hoznának létre, a jelenlegi 14 mellé tízezer hektár erdőt telepítenének, megdupláznák a legelőterületek nagyságát. Az új legelők önmagukban 3500 bivalyt tudnának eltartani. Az Ormánságban 1966-ban kilencezer, 2000-ben kétezer szarvasmarha legelt, jelenleg csupán kétszáz állatot tartanak a gazdák.
Az Ormánság lakói manapság a közeli városokban vásárolnak, holott helyben készülő jó minőségű termékekkel nemcsak a helyieket lehetne ellátni, hanem más hazai piacra is jutna. A program kiemelten foglalkozik a „zöld áram” előállításának lehetőségével, illetve az ökoturizmus fejlesztésével.

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter szerint a kormány támogatja az Ős-Dráva program megvalósítását. Mint mondta: ha nem lesz új irány, fennáll a veszélye annak, hogy az Ormánság elnéptelenedik. Fontos, hogy a helyi termelés lehetőségével éljenek a gazdálkodók, ugyanis van mód a belső értékesítésre. Az Ős-Dráva program megvalósítása 20-25 milliárd forintba kerülne, az ehhez szükséges pénz előteremtése viszont már nehézségekbe ütközik. Mint azt Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyekért felelős államtitkára kifejtette, a program finanszírozásához négy forrás adódhat: a költségvetés, a szaktárca, európai uniós támogatás, illetve a környezetvédelmi termékdíj. Utóbbi a leginkább reális, akkor, ha a termékdíj címén a tervezett összeghez hozzájut az állam.

Mindezen kívül szükséges az aggasztó munkapiaci helyzet javítása is az Ormánságban – mondta Janovics László, a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ főigazgatója. A térségben a foglalkoztatási ráta nem éri el a 35 százalékot, emellett a regisztrált álláskeresők fele szakképzetlen. Hangsúlyozta: ma nincs fontosabb cél, mint egymillió új munkahelyet teremteni. Az Ormánságban leginkább a mezőgazdaság és a turizmus fejlesztésére kellene összpontosítani.
Putsay Gábor


« Vissza az előző oldalra
 
Várjuk ötleteiket az alábbi email címre:
tiffan.zsolt@fidesz.hu